Túléltük a második gyakszit is, és a koliban alvást..egész jól elhülyéskedtünk..vicces volt..ezek a böszmék hajnali fél3kor felkeltek, mert hallottak valamit..én átfordultam másik oldalamra és aludtam tovább..reggel így is totál kómásan keltünk.. de bemásztunk gyakszira, majd szivattam kicsit robit és egy bioszt is végigültem..végigcipelni a fél városon azt a rohadt utazót nem volt a legjobb, de kibírható..
Délután voltam kint lovaknál..hát cseppet megint kiborultam..megpucoltam a lovam, majd a másikat is..elkezdtem őket mozgatni, hogy azért mozogjanak kicsit..a kicsi elkezdett sántítani..azzal a lendülettel ahogy léptem felé és megláttam estem össze a sírástól.. vicces, vagy szánalmas(?!) inkább a második, hogy ennyire nem tudok uralkodni az érzelmeim felett..ezt a lovas dolgot nagyon nem nekem találták ki.. alig várom, hogy megszabaduljak az egésztől, mindentől..a világtól.
Azt hiszem túl sokáig hazudtam magamnak, túl sok dolgot..teljesen elszívtelenedtem, és nem bírom már azt ki, ha véletlenül valami mégis megbánt..egyre rosszabb lesz..igen kevés dolog tud már sírásra kényszeríteni, viszont ha tud akkor nagyon rosszul leszek tőle..ez már inkább a vicces kategória.. talán végre tényleg végleg búcsút kéne mondanom pár embernek a múltamból .talán egyszerűbb lenne tovább lépni?! vagy nem? végül is mindenki addig marad az életembe, míg meg van írva..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése