'Nézd meg az életed, egy másik szemmel. Mond el, hogy tetszik e úgy, az amit látsz. Egy kicsit gondolkodj csak józan fejjel.'

'Összetörhet minden álmom, az sem érdekel.'

Kívülről megnézve, de úgy tényleg teljesen kívülről, ha nem ismerném magam, azt mondanám, hogy totál tökéletes és jó életem van, ami igaz is, egy bizonyos szintig. ami látszik: megvan mindenem, amit csak szeretnék. lova(i)m..barátaim..telefonom..gépem..netem..családom bizonyos részben..nagyjából közepes átlagom, amit ha egyszer elolvasok valamit, akkor könnyedén meg is tartom.. teljesen átlagos életem van, talán kicsit jobb is annál. ha kicsit megismernek, elmondok pár dolgot, akkor rájönnek, hogy igen, ugyan olyan bukásokat követek el, ugyan úgy hibázok, mint bárki más az életben. elesek és felállok, mint akárki. aztán ha még egy lépéssel közelebbről vesszük a dolgokat, akkor rájönnek, hogy mindenért nagyon is megküzdöttem, és rengeteg mindent vesztettem közben, de annál többet nyertem, viszont a vesztett dolgok miatt mindig kicsit szomorú vagyok. ha valaki teljesen belém látna, látná , hogy mennyit sírtam, tudná, hogy miért vannak régi és új sebhelyek a kezemen és a szívemben. tudná, hogy ha valakit én megszeretek, azt soha nem fogom teljesen elfelejteni, és azt is látná, hogy néha mikor levegőt veszek, olyan mintha tűz lobbanna odabent, majd ahogy fújom ki olyan érzés, mintha valaki olajjal locsolná és csak egyre jobban égetne. azt is érzékelné, hogy mennyire urrá tudok lenni az ilyen dolgaimon, és mennyire nem látszik ebből semmi kifelé, kivéve az itt leírtakat, és néhány barátot akik tudnak róla néha. és azt is tudná, hogy mikor mindig azt mondom, hogy igen túl leszek rajta hamar, tudom, hogy ez lassan fog menni, nem egy csettintésre. viszont látná azt is, hogy minden egyes ütés után felállok és megyek tovább, nem foglalkozva azokkal, akik csak a másikat tudják bántani. inkább segítek azoknak, akik megérdemlik, és viszonozzák..

'úgy viselkedek veled, ahogy te velem. ezt jegyezd meg.'

'Szabad vagyok, nem kell semmi, üvölteni, csendben lenni, ki törni és eltévedni jó.! A kényelem nem vonz engem, a szárnyamat rég fölvetem. Maradhatok örök lázadó.'

'A kényelem nem vonz többé, a múltam is váljon köddé, maradhatok örök lázadó.!

Naagyon korán keltem..amivel még nem is lett volna probléma, ha sikerül normálisan elaludnom tegnap..de szerencsére csak egy óra vergődés utána sikerült...egyre furább, van mikor csak a macival tudok elaludni, van mikor kifejezetten undorom van tőle..és akkor döntsem ezt el, mielőtt megpróbálok elaludni...nagyon hülye természetem van..önirányításomon kívül, de ez van..ezt kell szeretni pont. voltam új gépet nézni ma, de egyik sem tetszett igazán...őőőő vagyis de..az kb 2x annyi volt, mint amit rá szánok, vagy a színe volt olyan ami nem tetszett..de van időm rengeteg..azon is gondolkoztam h érintőset veszek..de az meg nem vonz annyira, mert újabb hibalehetőség.. aztán meg kéne új op.rendszer is rá, de a win8 valahogy nagyon nem az én pályám, picit taszít a technika..vagy csak szimpla hülye vagyok? tök mind1. 
nap végére olyan szépen letettem magam, hogy még a szembe jövő és köszönő emberek fele csak azután esett le, hogy ki az, miután már vagy 20méterre voltak tőlem..  tanulni meg...inkább le sem írom, bár mindenből tudok annyit kb, hogy a kettes meglesz..

'Visz az idő, ver az eső. Álld a próbát, ha fogy az erő!' 

'A tegnap még szép volt, de a múltad egy vérfolt.'

'Nem rád vagyok dühös, hanem inkább magamra, hogy hagytam, hogy a szívemet szakítsad több darabra..'


Reggel arra keltem, hogy véres a párnám, orrom vérzett álmomban..annyira jó érzés, már tök rég volt utoljára, hogy ilyen lett volna, sőt igen nagyon ritkán szokott lenni..utálom, egyszerűen a hányinger kerülget tőle.. nemtom mit álmodtam, ilyen hülye foszlányokra emlékszem.. néha annyira remélem, hogy néhány ember visszakapja mindazt amit velem tett..lehet, csak én vagyok túl érzékeny, és túl múltban ragadt, de leszarom. nem lehet mindenki olyan, aki hamar túllép mindenen és érzéketlenül megy tovább...jó persze, egyik sem jó. és ez bizonyos szintig én is érzéketlen lettem. nem hiszem, hogy valaha szerelmes tudnék lenni ennyi faszság után..de nem tudok vele mit csinálni, és egyszerűen már nem is akarok. néha jó, néha pedig csak olvasok, tanulok, beszélgetek a barátaimmal, zenét hallgatok, alszom, vagy csinálok bármit csak h ne kelljen semmi olyannal foglalkozni ami az érzéseimmel kapcsolatos..
ÉS még mindig..vagy 200000000x megkérdeztétek már, hogy miért vagyok kedves olyanokkal is, akik már nem egyszer átvertek, nem egyszer csalódást okoztak és bántottak, sőt mikor a földön voltam is belém rúgtak. hiába segítenem nekik bármennyit. hogy miért is? ad egy, mert nem az ő szintjükön vagyok, ad kettő, az embereknek mindig jár egy második esély, mert változnak. mindenki követ le hibákat ÉN is és TE is..ettől még nem kell megbélyegezni a jó vagy a rossz jelzővel, igen, követtünk el rossz dolgokat, bántottuk akit nem kellett volna..stb, de az ember felnő, komolyodik, változnak a nézetei és belátja, hogy hibázott. van aki pedig örök paraszt marad, na azzal nem foglalkozok. kerüljön el és ennyi..ha normális nem tud lenni, akkor inkább ne legyen semmilyen..

'Nem tudok másra nézni, de most már rád sem.
Soha többé szerelem, elég volt ennyi, vajon mért kellett engem tönkre tenni?'

Mondhatok, vagy gondolhatok pillanatnyilag bármit, akkor is mindig lesznek olyan dolgok, amiket nem leszek képes megtenni. Mindenki életében vannak ilyen dolgok.

Szeretet képlékeny. Ahogy az idő, és a bizalom is.

Néha szükségem van rengeteg alvásra, és néha van olyan is, hogy többet alszok mint kéne..ez a hétvége olyan volt, de jól esett.. 48órából 24et aludtam..teljesen kipihent voltam, imádok ilyen lenni, van türelmem mindenhez, lovakhoz is..Napit levittem egyet lötyögni a rétre, egész szépen ment, nem mondomn h dolgozott, de próbálkozott..szépen támaszkodva ment végig..még a hajlításokat is szépen megcsinálta..de a végén megeredt az eső, így nem vágtáztam vele, picivel meg nem is dolgoztam sajnos, mert ma is szakadt.. 
vicces. vagy szánalmas?  hallom vissza, hogy xy elolvassa, amit írok, és hogy ő mekkora hülyeségnek tartja, és hogy kit érdekel az, hogy én mit csinálok? kérdem én. miért olvassa el ha nem érdekli? már csak nevetni tudok rajta..ha tényleg nem érdekelné, és tényleg akkora idiótának tartana, akkor nem arra fordítaná az idejét, hogy ezt olvasgatja..és szól ez mindenkinek, aki rólam beszél a hátam mögött..jó persze, örülök, hogy van egyetlen értelmes témájuk, és hogy vannak rajongóim, de na. :D

'míg a világod össze tud dőlni, nem a saját világod építetted.' 

“A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.”

Emlékezni borzalmas dolog, néha azt kívánom bár minden eltűnne a fejemből.

Tegnap iszonyú szar napom volt. reggel negyed órával buszindulás előtt keltem és futottam le a megállóba, szerencsére elértem a buszt..nem mentem be németre, mert nem akartam felelni..igazából teszek rá, egy igazolatlanba senki nem halt még bele..ha mégis, akkor annál jobb.! beültem két órára, majd volt másfél órám vonatig..felmentem szandrához, megnéztem a picit..egész nagy már, tud mászni is..nagyon cuki. kimentem a vasutállomásra, és természetesen előbb szálltam fel a vonatra mint kellett volna, így hát rossz vonatra szálltam, szinte már örültem neki, hogy ennyire elbasztam mindent..szerencsére a következő megállóból indult vonat rá 5percre vissza, és az ment tovább bükre is, így még melóba is beértem..meló nem volt olyan vészes, azon kívül h baszott fáradt voltam, és mindenki hülyeségeket emlegetett, ami minden hülye emléket előhozott bennem..valaki bmv-t akar venni, a másiknak iphonja van..a harmadik közölte, hogy a pöttyös az igazi..na itt szakadt el a dolog nálam, és kb meg sem szólaltam munka végéig, nehogy elbőgjem magam.egyetlen legkedvesebb munkatársam hozzávágta a fejemhez, hogy olyan vagyok mint xy gyökér lánygyerek, na itt bőgtem el magam, persze, ezután már ne haragudjak meg ő volt a köcsög, és nem kellett vna..hát jó, akkor baszódj meg.  a vonatot elértem meg a buszt is hazafelé szerencsére..hazaértem és beestem az ágyba..11órát végig aludtam, még arra sem keltem fel, hogy vagy 4ember hívott közben telefonon..de mind1 is, visszahívtam mindenkit, és szabaddá tettem a hétvégém..

Dorka, köszönöm a tegnapit., és mindent.. :') <3

Néha elcseszem, mert senki sem tökéletes ettől függetlenül mindenki élete megy tovább..tiéd is, enyém is..külön..idővel boldogan.!

'tudom többet vártál, tovább kell állnod, hogy valóra váltsad minden álmod.'

'én más embert ismertem meg, az csak álarc volt, ami rám nevetett, most elfeledem a hamis emlékedet.' 

Érdekes, néha hiányzik az, akitől szabadulni akartam, és néha szabadulni akarok a világból, amiben élek.. aztán elgondolkodok rajta, hogy miért is szabadultam meg oly' boldogan mindentől, és ismét rájövök, hogy ez volt a helyes döntés.. és végre nincs olyan ember az életembe, akire ha rágondolok azon könyörgök, hogy csak ma ne keressen, mert nem tudok jót állni magamon, és közlöm vele, hogy elegem van belőle. talán egyetlen ilyen ember azért van még, akivel szóba állok, de közben néha egyszerűen azt akarom, hogy bár ne válaszolna mostanában..aztán van mikor nem beszélek vele pár napig, és akkor meg furcsa..pedig igazából nem valami jó vele beszélni, eléggé lekezelő, vagy inkább olyan tárgyilagos..utálok vele viccelődni, utálok vele komolyan beszélni, és valamiért mégis szóba állok vele..az élet iróniája. tisztelem mint embert, és lenézem, mint barátot. csupa ellentét.. egyszerűen csak hülye vagyok..kész. 
elmúlt két hétben alig beszéltem valakivel, eléggé nagyon emberundorom van, már lassan egy hete Robival sem beszéltem.. néha hiányzik, viszont nagyon jó érzés volt elszabadulni mellőle..megfolytott..és a folyamatos hiszti.. rosszabb mint valami csaj.. majd lesz valami..remélem soká.. kicsit sok a pasihisztéria..vagy csak én vagyok kevésbé türelmes..
és már csak 2nap a hétből..és 4hét karácsonyi szünetig..vééégggree... alig várom már a pihenést. :)

Napjainkban a csodákat kell keresni, nem az egyszerűséget, hanem azt a pluszt, ami segít túllendülni a mindennapokon.

Nélküled annyira más, a távolléted élvezem,
Furcsa ezt kimondani, de ha nem vagy itt, van életem!

El sem hiszem,egész jóra sikerült a hétvége, pedig borzalmasnak gondoltam, de nem. jó..talán picit hisztisebb voltam mint szoktam,pici apróságokkal fel lehetett húzni rendesen..de aki türelmes volt és aranyos, azzal tökéletesen elvoltam..voltam kint Zsoltival terepen szombaton, és Brigivel vasárnap. jó volt, bár Brigikét még azért féltem picit, de majd idővel eresztünk a kötélen felé is, egyre ügyesebb lesz és Napikám is egyre jobban bírja őt.  gondolatba ejtőek, a tavaszra való terveim..szinte pénzpocsékolásra készülök, de leszarom, mert ez szabadít fel..és megtehetem..
Robi. beszéltem vele, közölte velem, hogy nekem olyan ember kell, aki totál letesz papucsba, és elszórakozik velem, én pedig tűröm, vagy egy olyan akit babusgathatok nullahuszonnégyben mindig..és hogy ő nem ez a személy, akárhogy próbálkozott olyanná vállni. és igaza van. soha nem is lesz ilyen, de nem tudok ellene mit tenni, egyszerűen nem kell, legjobb barátom ennyi. paraszt voltam vele, igen, de inkább mint húzom-halasztom és csak szenved, inkább legyen kicsit távol..azt mondta, majd keres, ha erre jár..egyszer. hiányzik nagyon is, mert szeretem, mint a legjobb barátomat..nem akartam elveszíteni, csak egy gyökér vagyok és ez van..de a sors akarta így, jobb is..felszabadult vagyok az örökös féltés és féltékenységi rohamai megvonása miatt.. :D

..szerelmes vagyok a tájba, lehet hülyeség, de ez az ábra..

it's my life........

Leszarom mit gondolsz, és azt is, hogy felbasz..
Én élek ahogy akarok, nem érdekel ha elhagysz.

Összeszorított foggal küzdök, a rossz hiába fáj, És két szívdobbanás között mégsem mondom azt, hogy kár.

'Akartál már elszökni?
Zárkóztál már be a szobádba?
A bömbölő rádió mellé, hogy senki se hallja az üvöltésed?
NEM. Nem tudod milyen ez, mikor semmi sincs rendben.
NEM tudod milyen olyannak lenni, mint én!
Megsebezve...elveszve...kint ragadva a sötétben..
Kirúgva, mikor magad alatt vagy, mintha mindent csak rád erőszakolnának.
Az összeomlás szélén állni és senki sincs, hogy megmentsen.
NEM! Nem tudod milyen ez.!
ÜDVÖZÖLLEK AZ ÉLETEMBEN!!!!'

Hát, ismét egy fejezet zárult.  ennek így kellett lennie, talán végre, hogy vége és nem kínzom magam ezzel is minden nap, hogy mit basztam el. mert igen, rengeteg dolgot elbasztam, és mondtam olyant is, amit nem érdemeltek meg az emberek, viszont kurvára úgy érzem, hogy többszörösét kaptam vissza..nem tudom, hogy igazságosan e, és NEM IS ÉRDEKEL. a lényeg az, hogy aki tényleg szeret, az mellettem marad, aki pedig nem..annak az ajtóm nyitva, és könnyes búcsút veszek tőle..ennyi.egyszerűen már nincs mit mondanom. érdekes módon, aki normálisan viselkedik velem, és úgy is áll hozzám, azzal nagyon jól kijövök. ez az én hibám lenne, lehet..akkor VÁLLALOM! minden egyes hibámat, de a hazugságokat nem engedem magamra kenni. próbálkozni lehet, ha nincs más dolga az embernek, mint az én életemben hibát keresgélni.  köszönöm a szép perceket, órákat, minden egyes mosolyt és nevetést. a sok beszélgetést, és hogy mellettem álltál. köszönöm a segítséget. köszönöm, hogy megismerhettelek. sajnálom, hogy minden jött-mentnek jobban hiszel mint nekem. de nem sajnálom, ha ezek után elmentél, ennek így kellett lennie, kívánom, tiszta szívből, hogy légy boldog, vidám és mindig egészséges. majd, ha egyszer egyedül leszel, gondolj arra, hogy én álltam volna melletted ha hagyod. máskülönben ne gondolj rám, mert úgy is csak rossz emlék vagyok. tépd szét, dobd ki az ablakon, hadd vigye a szél. :) 
Ma kaptam friss információt Titimről. Él virul,nagyon jól van. Kiképzésen van Győrzámolyba, el kéne mennem meglátogatni, egyszerűen hiányzik. jó volna látni a gyagyás fejét. köszönöm Katám, hogy mindig szolgálsz friss információkkal. örökké hálás leszek Neked, el sem hiszed mennyire! úgy. tiszta szívből..

...amit beleégettél, vagy belevágtál a bőrödbe, az soha nem fog elmúlni onnan, aki beleégette, vagy belevágta magát a szívedbe, az is örökre ott marad..

Oly sokféleképpen össze lehet törni egy szívet. A mesék teli vannak szerelemtől összetört szívekkel, pedig igazán csak az töri össze a szívet, ha elvesszük tőle az álmokat - legyenek azok bármilyen álmok.

Az az igazság, hogy az emberek nem igazán képesek összetört szívvel működni.

Tegnap leléptem utolsó pár óráról, doki adott is igazolást szerencsére, így a hétre van, de holnap bemegyek szerintem első pár órára. Aztán pénteken majd hülyéskedni.. mind1 is, ezen kívül még 5hét van suliból, ami már semmi nem lesz szinte...féllábon is talán, vagyis remélem..jövő héten pótolgathatok..ahhj..de legalább most kipihentem magam, ma 13órát végigaludtam..mondjuk elég érdekesen sikerült, mert úgy aludtam el, hogy emlékeztem arra, ahogy álomba zuhantam, viszont álmodni most semmit, ami érdekes ennyi alvás után, eléggé ki lehettem..holnap 6körül fel kéne kelni, aztán délután lovak..vicces lesz. Kicsit szanaszét vagyok a héten..de nem is baj, néha ilyen is kell..

Az az igazság, hogy az emberek nem igazán képesek összetört szívvel működni.

'Akinek helye van az életedben, az úgy is ott marad, lehet pici kitérőt tesz, de visszakerül a helyére.'

Gondolkodom, tehát vagyok, de ha nem gondolkodom, még jobban vagyok.

Elég defektes ember vagyok mindenképp. Megcsaltam a barátomat, hahh.. esküszöm mint régen. talán csak kitérő volt a normális érzelmi háttér, és ez vagyok én. leszarom. hogy miért? mert az élet úgy is úgy alakul ahogy kell. igen. elmondtam barátomnak. és közölte, hogy ha nem éreztem semmit, akkor leszarja, én pedig nem éreztem semmit, csak egy hülye felém való utolsó kérését teljesítettem. most pedig szerencséje, hogy nem ismeri barátomat. mind1 is, kicsit kiborít, hogy nem volt féltékeny, ez nem rá jellemző, gyanúús. vitatkozni akartam vele kicsit, felhúzni az agyát, és feszegetni a hülye határait, de nem sikerült túlságosan, ennél pedig messzebbre(egy rohadt csók..) nem fogok menni. vagy túlságosan naív, vagy csak annyira bízik bennem, vagy mind kettő. hát ez elgondolkoztat. asszem néhány lépés felé, és néhány lépés hátra..ez így fog menni sokáig.. alakul..mint minden. sosem voltam normális, és már nem is leszek, egy esély volt rá, azt is elszúrtam. :)

*senkit*

Egy valóban szabad ember szíve szerint él, nem kötik határok- és szabályok, nem hallgat senkire, csak saját igazára. Ő egy lázadó.

'Belefáradtam abba, hogy éljek,
Belül undorodom és semmit sem érzek.
Így emlékeztetsz engem arra, 
Hogy mi is vagyok...
Hogy mi is vagyok valójában'

Ez a hétvége..nem is tudom, unalmas volt meg mégsem. szombaton esett az eső és elmaradt a lovaglásom, pedig kivételesen lett is volna, aki ki jön velem, és pedig úgy sokkal jobb.. nos mind1 is, volt más dolgom is, rendberaktam az egész istállót, picit megpucoltam a lovakat, leszedtem a pöttömről a fél patkóját, amit nem hagyott még el..
este átjött a lökött barátom.. elég idiótán érzem magam mellette általában, fura, hogy már nem csak egy barát..néha nagyon szar is, néha viszont jó..biztonságot nyújt és szeret, viszont mint mindenki mástól, tőle is megtartom a három lépés távolságot, ami igazából hosszú távon nem lesz túl jó, de majd meglátjuk.. talán már soha többet nem fogok úgy szeretni, mint egyszer anno..talán akkorát csalódtam ebben az egészben, hogy talán örökre ilyen maradok..nem fogom rákenni senkire, nem hibáztatok senkit, mert csak is az én balfaszságom volt, hogy hagytam, hogy fájdalmat tudjon nekem okozni bárki is.. :)

'Nem érdekel amit mondasz..' 

Mindannyian a saját világunkban élünk - és nincs átjárás.

Míg mindig összeborul a világod, addig az nem a te világod, csupán csak segítettél másnak építkezni.


Fura, nagyon jól indult a nap, szinte hihetetlenül..reggel felkelek a (még mindig fura.) barátom mellett. tök könnyedén fel is keltem, kipihentem magam, úgy teljesen..ez is furcsa volt.bár mindig is tudtam, hogy soha nem tudom magam úgy kipihenni egyedül, mintha olyan mellett kelnék fel, aki mellett boldog vagyok..még ha nem is lesz soha, az a felhőtlen, teljesen bizalmas és nyugodt érzés..mindig is benne lesz az ésszerűség, ami a szeretet fogalmába nem igen fér bele.. felajánlotta, hogy bevisz suliban, hogy ne kelljen buszoznom, éltem is a legetőséggel kivételesen, nem tudom mi volt velem, általában vissza szoktam utasítani az ilyesmit..
szerencsére semmiből nem feleltem, sőt még egy ötöst is kaptam, amit igazából végig puskáztam, de nem nagyon érdekelt..délután egyel későbbi busszal jöttem haza, mert még találkoztam szandrával, megnéztem a kislányát. hihetetlen sokat nőtt a csöppség és nagyon aranyos..
furcsa helyzet, nem hittem, hogy valaha meg fog történni, de azt hiszem boldog vagyok, sok kétellyel, de boldog. minden esetre azt hiszem, hogy amennyire most szeretni tudok, az még csak töredéke sem a réginek, de majd..egyszer..vagy nem..

Impossible....

Mindent csak a maga idejében tapasztalhatsz, viszont az, hogy valami nem akar elmúlni, és folyton csak kísért, az borzalmas. Hihetetlenül nyomasztó érzés.

Azt hittem lehetetlen, hogy valakit annyira megszeressek, hogy az ne múljon el soha. még akkor se, ha már messze vagyunk egymástól, vagy ha nem is érdekli, hogy mi van velem. legalábbis általában nem. Még is beleestem ebbe a hibába. kétszer is. tudom, hogy aki olvassa ezt, az tuti biztos, hogy rosszul fogja beazonosítani a két személyt. végül is, senkit nem lehet birtokolni, soha. még ha minden szereteted neki adod, akkor sem birtokolod őt. bármikor meggondolhatja magát,lehet, hogy nem elég neki, vagy nem olyan fajta szeretetre vágyik, amit adsz. meg sem próbálom senkire ráerőszakolni a szeretetem, akinek kell, az úgy is közeledik, akinek nem, az pedig itt hagy, mint már sokan. de örülök, hogy boldogok. ha boldognak látok valakit, akit szeretek, talán kis szomorúság is van benne, hogy nélkülem, de alapvetően nagyon boldog vagyok. vannak napok, mikor fel sem tűnik senki hiánya, még olyanoké sem, akik anno a világot jelentették nekem. akik nélkül nem telt el úgy nap, hogy ne beszéltem volna velük, vagy ne tudtam volna, hogy hogy telt a napja. néha picit megrémiszt a tudat, hogy ennyire lezártam magamban a dolgokat.viszont van néhány olyan személy, akinek a hiánya néha szembetűnik. igaz már teljesen eltörpült, de az űr még mindig ott van a helyén, olyan személyek, akik ha azt mondaná a sors, hogy visszateszi őket a helyükre, én lennék a legboldogabb ember a világon. de valószínűleg nem ott van a helyük, így csak a tátongó sötétség marad örökre, és egyre csak kisebb lesz, néha már-már eltűnik, viszont elég hozzá egy hülye könyv, egy rohadt fénykép, vagy pár ismerős mozzanat..és már a feje tetején áll a világom. elég hozzá egy álom, hogy aztán könnyekkel a szemembe keljek, és másnap úgy is feküdjek le, mert félek, hogy ugyan azt fogom álmodni újra, és újra..

Néha kifejezett hátrányai vannak ha az ember érző lényként viselkedik, és nem bírja magára rángatni az érzéketlen szerepét. pedig nagyon próbálkozok azzá válni, és általában sikerül is.

A szürke/sötét/szabadság 50 árnyalatát olvastam ki a szünetben, első része elég szadomazó. Többi része viszont nagyon szívszorító egyes részeknél, vagy nemtom, lehet, hogy csak én vagyok ilyen gyenge idegrendszerű..szünetben kb 1x aludtam normálisan végig az éjszakát, a többit vagy bőgtem, vagy hülye álmokból riadoztam fel..elég lelombozó egy szünet volt. emellett még 16-vámpíros kis könyvet olvastam el. az agyamnak túl sok információ, ezért is lehettem ilyen síró picsogó.

Napiék egész jól mentek szünetbe, picire csak szőrén ültem fel, napin lovagolt kislányom, meg én is. egész cuki volt. ma földről abajgattam kicsit. szerintem érezte, hogy szar kedvem van, így egész normálisan viselkedett szerencsére. 

 Tell them I was happy

 And my heart is broken

 All my scars are open

 Tell them what I hoped would be

 Impossible, impossible

 Impossible, impossible