2014. január 26., vasárnap

Visszaszámlálás hetedik nap.

Harminchárom nap van hátra..

Gondolkoztam..fuuu ez a hét annyira lapos volt.. meló,suli,meló,suli,meló,meló..már nagyon eluntam magam..ma szerencsére pihenőm volt.. nem is értem miért keltem fel korábban..már 9körül fent futkoztam.. takarítottam, fát hordtam be..almoltam meg mittomén..  beszélnem kéne még Mónival, hogy kérjék le a kiskönyvem majd.. meg lesz hanp..  egész héten alig ettem valamit, viszont a szervezetem meg sem érzi, régen legalább rosszul szoktam lenni olyankor, most már sz sem..furcsa.
Gondolkoztam ilyen hülyeségeken..mert meghallgattam egy számot..amit majd a végén linkelek.. szóval..hogy mit csinálnék, ha megtudnám, hogy ez az utolsó napom.? igazából..kb így telne.: először is felkelnék..felöltöznék..majd vissza ülnék az ágyra, zokognék 2órát azon, hogy mennyi mindent elkúrtam az életemben..mert így van..igen, nagyon elcsesztem.. majd felállnék, már 9 óra lenne..írnék egy listát a jó élményeimről..majd a rosszakról..az emberekről, akik mellettem álltak, és azokról, akiket elveszítettem így vagy úgy..ekkor csörögne a telefonom, hogy miért nem vagyok már iskolában..de nem venném fel. lassan a 10et ütné már az óra, mikor felállnék és elindulnék..elkezdenék sétálni..elővenném a telefonomat és elkezdeném nyomkodni..írnék először egy embernek akiben a legnagyobbat csalódtam, egy embernek akit sokáig nagyon tiszteltem, majd egynek aki szarban hagyott..utána egynek aki nem hitt nekem..majd egynek, aki elítélt nagyon sokáig..elmondanám nekik, hogy hogyan tették tönkre az éveimet, hogyan bőgtem naphosszat, és hogy ehelyett mennyit lehettem volna boldog, ha ők nincsenek, vagy vannak, csak kicsit jobban megismernek..és kicsit több időt és kitartást próbálnak felém mutatni.. majd elmondom nekik, hogy mennyire is szerettem őket ennek ellenére..a mai napig..és hogy sajnálom, hogy így alakult, de nem kell aggódniuk, következő naptól már nem leszek..kíváncsi lennék mennyire néznének bolondnak, és másnap mennyire lepődnének meg és mennyire sajnálkoznának..(kár hogy nem tudom ezt meg soha..) majd felhívnék mindenkit aki szeret és mellettem állt az utolsó percig..és elmondanám nekik is, hogy mennyire szeretem őket.. ekkor már körülbelül dél körül járna..elmennék egyet kajálni valakivel..valószínűleg az egyik idiótával a sok közül, aki ma is szeret..egy körül kijönnénk..majd elmennék egy ügyvédhez, és írnék gyorsan egy végrendeletet..beleírnám, hogy melyik hülye fiúra hagynám a lovam..és ha ő nem tud rá vigyázni, akkor menjen egyik lómenhely alapítványhoz..el nem adhatja..más nem is lenne benne, csak egy bizonyos összeg tulajdonosának neve, aki szintén fiú lenne..és a ló mellé adnám oda.. lassan két óra.. fognám magam és kimennék lovamhoz..lepucolnám..babusgatnám..5óra körül járna már..sötétedne..felhívnák valakit, hogy jöjjön már el velem inni, az a valaki egy lány lenne..hazamennék. vennék vagy 5doboz cigit..5liter vodkát..és elmennénk valahová inni..9körül kimennék lóhoz, totál részegen valahogy felnyergelném(én sem tudom hogy..) és átlovagolnék a halálba..és az lenne életem legszebb napja..
..
lassan telik az idő..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése