Néha úgy érzem a saját szívem határait feszegetem... megbocsájtok, elfelejtek, szeretek, tűrök, s várom hogy mikor pattan el megint a húr...

Az álmok nem olyan kellemesek, ha az ember tudja, hogy soha nem válhatnak valóra.

2napja nem tudok aludni..2órát aludtam tegnap, felkeltem, mert nagyon vert a víz meg remegtem.. aztán meg 6ot, mert rosszul lettem még jobban és kénytelen voltam lefeküdni..ma azért szerencsésebb voltam..elaludtam éjfél körül aztán felkeltem úgy 2kor keltem ugyan így, elég szarul..de a visszaalvás némiképp működött legalább..reggel egész jól voltam, gyakszi sem volt gáz..hazaéértem, álmos lettem aludtam egy órát..felkeltem mert megint szarul voltam, magamra húztam a takarót és aludtam tovább..mikor felkeltem nagyon szarul lettem, de asszem már megmaradok..kár..pedig már reménykedtem..:D
Minap rámírt egy régi ismerősöm, hogy az az én volt lovam e, aki eladó..elmeséltem neki a történetet, aranyos volt, pozitívan csalódtam, néha jól esik az ilyen is..köszi, aranyos vagy.:)
életcélom nem nagyn halad előrefelé, mindig jön valami szarság..kíváncsi leszek.:)