~Ahonnan én jövök, ott nem létezik fájdalom, ahol most élek, ott a lélegzet is fáj nagyon.*

Tudatomnál voltam, éreztem a veszteség fájdalmát, amely a mellkasomból sugárzott szét, és pusztító hullámokat küldött a végtagjaimba és a fejembe - de el tudtam viselni. Túléltem. Nem mintha a fájdalom gyöngült volna az idők folyamán, hanem mintha én erősödtem volna hozzá, hogy el tudjam viselni.. !

Nem is tudom mikor írtam utoljára, de azt tudom, hogy hétvégén nem.. péntek..nos a pénteki napom..okés volt..és beszéltem robival, hogy lejön.  le is jött. ahogy leszálltam vasváron a buszról elkezdtem bőgni, mint a gyerek akitől elvették a játékát..felsétáltam dombon..mondván, h suli parkolójában megvár, könnyebb ott megállni..felérve nagyjából összeszedtem magam, aztán köszöntem, ő is..megölelt, és megint előjött.. a hetem sok(k) volt nekem.. és egy hülye picsa vagyok..ez van. igen. ez..és marad is örökre..mert ez vagyok..és nem tudok mit tenni.. robi aranyos volt. kérdezgette mi a baj, pedig semmi bajom nem volt, egyszerűen csak sok volt a hét, és hiányzik a lovam..és már több mint hete nem láttam..annyira..de annyira szarul vagyok a mai napig miatta..ki akarok menni, megölelni, tudni, hogy jól van, semmi baja..tudni, látni h elvan egyedül, és hogy nem kell féltenem..tudom, hogy akkor is fogom, hogy ne félteném, azt akit az életemnél is jobban......... robi elég érdekes volt már olyan hajnali 3körül, természetesen megint előjött azzal, h mennyire szeret..elküldtem..

Szombati napon is lejött a gyökérke, és késet, elaludtam, mire a 20. csörgésre felvettem..mind1 voltam kint egy kicsit.. majd feljött..jó régen volt fent nálam utoljára..vicces..  megbeszéltük a dolgokat, szeretnék nyugalmat, és úgy láttam, hogy végre tényleg megértette miért nem akarok magam mellé senkit.. egyszerűen a meló, a suli, a tanulás..és a ló..minden.. néha barátokra is kell idő, és ha lenne egy barátom, akkor valamire nem maradna időm..és nem, ezt nem engedhetem meg magamnak..így jó és kész..és majd alakul..minden. 

vasárnap egyszerűen ágybaestem, semmi különös nem volt..hétfőt végigaludtam, a keddet is, és ma is fele órán aludtam és felén olvastam, míg a töritanár el nem vette a könyvemet, ami miat írhattam egy fogalmazást, amit igazából megírtam, és kb leszarom..nem vette el a kedvem..fosok rá, azt hiszei, h ettől nekem szarabb lesz az életem? kár, hogy nem tudja, hogy ezen rontani igen nehezen lehet..:D 
Nem tudom, hol kúrtam el ennyire. esküszöm, hogy NEM. de nem bírok kimászni ebből a kurva gödörből..nem lesz jobb..soha nem lesz jobb..és nem hiszem el, hogy nem lehet kimászni ebből..a faszom már az egészbe..ha egyszer jobb lesz..esküszöm egy rossz mozdulatom nem lesz többet..

'véget ért a nyár, itt az ideje a télnek.'