most már párszor megesett, hogy álmomban összerezzenek és felébredek rá..elalvás után pár perccel..nemtom miért van, de rossz érzés, tavasszal volt utoljára ilyen..furcsa, mert az már szinte eszembe sem jut soha, már a volt lovam is ritkábban jut eszembe, talán volt is olyan nap mikor eszembe sem jutott..nem jelenti, hogy nem szeretem, csak beletörődtem a ténybe, hogy ennek így kellett lennie..ez a sors. egyszer még úgy is találkozunk, biztos vagyok benne, ha mást nem nyugdíjas éveit tölti majd velem..ha meg mégsem, akkor így volt megírva..nem szerves része az életeben, csupán csak egy fejezete volt annak, legalábbis nagyon úgy tűnik. minden esetre, rengeteget tanultam tőle, és nagyon jó barát/társ volt. igazi lecke, és egy élmény.. mint eddig minden, ami csak megtörtént, kár, hogy olyan komolyan vettem mindent és nem élveztem ki jobban a dolgokat, nos ezután tuti, hogy ezt fogom tenni..nem érdemes rástresszelni..(eddig sem nagyon tettem mondjuk, csak néha.)
Találtam egy régi számot, amit egyszer régen a fejemhez vágott még egy exem és közölte, hogy ez az egész rohadtul rólam szól, és jogos is volt..de azért csináltam tovább..hát fiatalság bolondság.. ha belegondolunk minden dolognak van valami tanulsága, mindig megfogadjuk, hogy olyant többé nem csinálunk, és utána csinálunk más hülyeséget..de a végén mindig kimászunk belőle valahogy, valaki segítségével...egy aktuális 'barát' vagy 'szerelem' esetleg csak egy segítőkész idegen, de mindig segít valaki.. :)
hihetetlen, hogy cserélődnek a 'barátok' az ember körül, egy éve még a mostani barátaim 90%-át nem is ismertem..kicsit furcsa, mikor szembejön valaki az utcán, akivel régen órákat beszéltem, most pedig köszönni is alig..de hát ugyebár senkinek nem fogok könyörögni.. természetesen, ha valaki tesz azért, hogy a barátom maradjon, akkor én is fogok. de egy barátság nem egy emberről szól..asszem mindent leírtam vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése