'Tanulj meg szeretni, de utána feledni is.'

“Ha azt akarod, hogy emlékezzenek rád halálod után, írj valamit, amit érdemes olvasni, vagy tégy valamit, amiről érdemes írni.”

Olvasok, szakadatlanul..borzongok benne, hogy mennyire de nagyon olyan dolgok vannak leírva, amik vagy emlékeztetnek valakire..mintha csak róla írták volna és rólam. személyiségre ugyan az, nem a szokásaikra gondolok, pusztán a legbelső személyiségére mindkettőnek. az őszinteségre egyik féltől és a félelemre a másiktól. utálom olvasni, valamiért mégis teszem, egyszerűen kíváncsi vagyok a végére..hogy miért? ezt nem fogom elárulni, hazudni nem fogok, igazat pedig megtartom magamnak.
közben írni is elkezdtem, egészen élvezem, bár nem minden részletre emlékszek teljes mértékben sajnos, de majd valamit összehozok, úgy sem az a lényege teljesen, hogy valóság alapú legyen, hanem hogy érdekes az olvasók számára.  sosem volt erősségem az írás..nos egyszer mindent el kell kezdeni..
nyers vagyok mostanában..és érzéketlen. :)

'ez itt az idézet helye...mivel ma nincs kedvem keresni, ez most egy idézet tőlem.'

Az élet egy hullámvasút. A végén jó nagyot hánysz.
(saját.)

Hogy hol kezdjem..nem tudom. Őszinteségi rohamot kaptam, mindenki felé. Túlzás volt.. miért? mert nem tudok haragudni az emberekre, ők viszont úgy viszonyulnak hozzám, mint valami tárgyhoz, ha akarnak eltesznek, leszarnak és ha kellenék akkor elővesznek. hát BE LEHET KAPNI- a kisujjam tövig. aki ilyesmit gondol. 
Szürke 50 árnyalatát olvastam. Hátborzongatóan jó könyv. a kedvencem, egy a baj vele, hogy ennyire emlékeztet egy emberre, akire nagyon nem kéne, mert már nagyon régen volt, és még így is tökéletes emlékképet idéz fel bennem minden arrogáns és piszkálódó mondat. minden udvariasság, minden tiszteletlenség és tisztesség ami a könyv főszereplőjében van. és az, hogy mennyire azt akarja, hogy a főszereplő nő úgy változzon, ahogy csak ő akarja...mennyi közös van a kettőben. hihetetlen. hozzávetőleg bennem és a hősnőben csak annyi közös van, hogy mindent tűrtünk egy bizonyos pontig, mindent megtettünk azért, hogy a szeretett férfi boldog legyen, ám ez neki nem volt elég..hát akkor ez van, így gondolom én is és a hősnő is.
Nem is értem, miért gondolkozok néha még mindig a múlton, mikor egész eddig tök jól ment, hogy még Petiig se járjon el a fantáziám..erre jön egy ilyen kis szaros könyv, és felbolygat bennem mindent. Fogom és olyan messzire hajítom, hogy a százezer kilométeres körzetembe meg se találjam. Ellenben a második részét elolvasom. Hogy miért? azért mert rohadtul mazochista vagyok. igen. élvezem ha fáj. és miért? azért mert akkor legalább érzek valamit..
érzéketlen..kiadás egy. : én. 
lovam egy elég hisztis volt, így jól megdolgoztam, úgy érzem ennyire keményen még nem fogtam szegényt, de megérte, normálisan ment, menjen a francba, hogy csak szigorral lehet idomítani(picsába, az én lovam én is ilyen vagyok. megérdemlem.)
lovam kettő,azaz más lova a fenekem alatt; tökéletesen működik. *szép munka fanni*....rohadt egoista köcsög vagyok, de ez így van..aztán még lesz jobb is, vagy én rosszabb? meglátjuk.
fáj a hátam;nem újdonság, leszarom.

Furcsa dolog hazaérkezni. Minden ugyan úgy néz ki. Ugyan olyan az illata. Ugyan úgy érzel. Rájössz, hogy az egyetlen dolog, ami változott Te magad vagy.

'A szeretettől nem idegen, hogy miközben szeretek valakit lehetnek erős negatív érzéseim és indulataim is vele szemben. Valakit szeretek, de pillanatokra gyűlölhetem is. Haragudhatok rá, lehetek rá féltékeny, akár félhetek is tőle. Ez mind belefér, nem mond ellent a szeretetnek.'

Nagyon sok dolgom volt. tanultam, lovagoltam, fáradt is vagyok..most is alig élek állapotban ülök még itt, csak már azért gondoltam leírom, ami a fejemben motoszkál, mert úgy is elfelejtem különben..vagyis talán már felét el is felejtettem, amit hétvégén írni akartam..  rá kellett jöjjek, hogy az érzések nem múlnak el olyan könnyen, mint ahogy az ember gondolja..legalábbis nálam nem. lehet, sőt...talán biztos, hogy nem vagyok normális..ami nem is baj, hisz különben unatkoznék, vagy mifene..na de komolyra fordítva a szót, fél év telt már el..lassan pontosan fél év, és szinte minden áldott nap átfut az agyamon, hogy mi lett volna ha..ha valamit másképp csinálok, ha többet küzdök azért, hogy másképp történjenek dolgok..hogy ne így legyen..hogy ne az legyen, hogy megnézek egy képet/videót és felmerül a fejembe, hogy az velem is történhetett volna, hisz az ott mind az enyém volt..VOLT. ezután általában egy kisebb kiborulás következik..majd összeszedem magam, és elgondolkozok rajta, hogy mi lett volna ha..ha mindez nem történik meg, nem ismerek meg olyan embereket, akiket jelen pillanatban a legjobb barátaimnak tartok, nem koppantam volna akkorát a padlón, és nem kellett volna megtanulnom azt, hogy minden rossz után, csak egy annál sokkal jobb következik..mert igen is így van..nem lett volna ilyen jó nyaram, ennyi tapasztalatom..ha az élet megpróbál megütni, adok neki egy pacsit, és haladok tovább az utamon..akinek pedig nem kell benne lennie az életembe, az úgy sem lesz bent..nem jelenti azt, hogy néhányan nem hiányoznak, mert igenis hiányoznak, többen is, de ha ők nem ezt akarják, kényszeríteni senkit sem lehet, arra, hogy melletted maradjon..majd rájön, hogy mit veszített, és jön helyette egy olyan ember, aki megérdemli azt a figyelmet, amit a távozókra próbáltunk pocsékolni..

Az élet nem egyszerűen bonyolult, hanem idegesítően.

másik kritikus pontom a lovam.. mint mondják, a ló idővel hasonlítani kezd a gazdájára, az oké, hogy kétballábas meg makacs vagyok, és az is, hogy azt bántom legjobban, akit legjobban szeretek..ez így volt/van/lesz..mert megváltoztathatatlan, esetleg kicsit javítható, de nála is ez van sajnos..viszont az is igaz, hogy a szeretett személy(jelen esetben, a ló szemszögéből nézve) én lennék, és én sem fogom az örökkévalóságig ezt tűrni..nem értem egyáltalán, hogy miért nem lehet együtt működni, nem kérek tőle sokat sőőt..heti 1x esetleg ami komolyabb, a többi lébecolás, vagy még csak nem is megy..ha jövő nyárig nem hajlandó változtatni a hozzáállásán, akkor keresek neki új gazdit, akihez talán amjd jobban fog tudni igazodni..addig pedig azt kapja amit ad.. hétvégén is szépen felborult alattam, mert egy hisztérika..pasi..ugyan már, mit is várok tőle..tiszta olyan mint ex barátom, nem hiába bírta annyira..néha az orra alá is szoktam dörgölni mérgemben..szerintem még bóknak is veszi a kis sügérke..vagy nemtom..
több helyen is volt téma mostanában, mi az a tárgy, amit soha nem adnánk oda senkinek..hát, nekem a macim az a tárgy, hogy miért nem adnám senkinek? ezt az indokot nem fogom most leírni, picit hosszú is lenne, hisztérikusnak tűnne és mindenki meglepődésére, nem az lenne amire bárki gondol. ellenérvem az, hogy nem azért mert xy-tól kaptam, és nem is azért, mert olyan értékes, még csak a puhasága sem indok rá..meg az sem, hogy jó vele aludni, hisz vehetnék másikat, azzal is ugyan olyan lenne fizikailag.. :) (megjegyezném, hogy néha vicces, hogy egy tárgyat jobban tud valakii szeretni, mint bármelyik embert..itt a probléma..na mind1.)

Inkább a basszus basszon szét mint az ideg....!

...nem voltam jó, se szép csak egy lány, kinek elvették az eszét...



Peti írt tegnap..hallgatok egy számot..és mit küld el..ugyan azt a számot..néztem egyet azért.. pedig már vagy 2hete nem is keresett egyáltalán, furcsálltam is..kimagyarázta, hogy dolgozik, meg hogy nincs ideje..blabla..nem is kértem magyarázatot, hiszen miért is tartozna rám, hogy ő mit csinál?! na mind1, beszéltem vele is egyet, megvan él virul..virul..ja..bocsánatot kért még egyszer, hogy köcsög volt és hogy jajj de mennyire sajnálja, hát jó..tudomásul vettem, ettől független utálom mint pasit, szeretem mint barátot és cseppet sem tisztelem mint embert. van még egy ember akivel kb ugyan így vagyok..nem tudom nem megosztani a véleményem másokkal kapcsolatban, hisz senki nem egyoldalú, az élet nem feketefehér, az élet egy szivárvány..és mindig más szín jön elő..ami nem is baj, így lesz érdekes..
Ma egész délután üvöltettem a zenét(bár csak kis hangfalon, mert még mindig robinál van a nagy..elkérte két hétre..tavasszal......) na mind1, majd visszahozza.. nem olyan fontos, csak azért a hatás kicsit'' jobb mint ezekkel.. de azért jól esett ellenni picit.. picit tanultam is, meg beszélgettem pár emberrel.. kevés az az ember, akit mostanában felkeresek, de az is kevés aki engem keres(elég sok ember tudomására adtam finoman/és kevésbé finoman hogy nem kéne keresnie), nem túlságosan szeretek bájologni a kétszínű emberekkel..akkor inkább hagyjanak.. 

'talán túl erős a híd, ami összekötött minket, most az ami elszakít'

Az álom néha igazságot rejt...néha viszont csak agyad szüleményei..

Elmúlt mint száz pillanat,S tudjuk mégis, hogy múlhatatlan,mert szívek őrzik, nem szavak.♥


most már párszor megesett, hogy álmomban összerezzenek és felébredek rá..elalvás után pár perccel..nemtom miért van, de rossz érzés, tavasszal volt utoljára ilyen..furcsa, mert az már szinte eszembe sem jut soha, már a volt lovam is ritkábban jut eszembe, talán volt is olyan nap mikor eszembe sem jutott..nem jelenti, hogy nem szeretem, csak beletörődtem a ténybe, hogy ennek így kellett lennie..ez a sors. egyszer még úgy is találkozunk, biztos vagyok benne, ha mást nem nyugdíjas éveit tölti majd velem..ha meg mégsem, akkor így volt megírva..nem szerves része az életeben, csupán csak egy fejezete volt annak, legalábbis nagyon úgy tűnik. minden esetre, rengeteget tanultam tőle, és nagyon jó barát/társ volt. igazi lecke, és egy élmény..  mint eddig minden, ami csak megtörtént, kár, hogy olyan komolyan vettem mindent és nem élveztem ki jobban a dolgokat, nos ezután tuti, hogy ezt fogom tenni..nem érdemes rástresszelni..(eddig sem nagyon tettem mondjuk, csak néha.) 
Találtam egy régi számot, amit egyszer régen a fejemhez vágott még egy exem és közölte, hogy ez az egész rohadtul rólam szól, és jogos is volt..de azért csináltam tovább..hát fiatalság bolondság.. ha belegondolunk minden dolognak van valami tanulsága, mindig megfogadjuk, hogy olyant többé nem csinálunk, és utána csinálunk más hülyeséget..de a végén mindig kimászunk belőle valahogy, valaki segítségével...egy aktuális 'barát' vagy 'szerelem' esetleg csak egy segítőkész idegen, de mindig segít valaki.. :)
hihetetlen, hogy cserélődnek a 'barátok' az ember körül, egy éve még a mostani barátaim 90%-át nem is ismertem..kicsit furcsa, mikor szembejön valaki az utcán, akivel régen órákat beszéltem, most pedig köszönni is alig..de hát ugyebár senkinek nem fogok könyörögni..  természetesen, ha valaki tesz azért, hogy a barátom maradjon, akkor én is fogok. de egy barátság nem egy emberről szól..asszem mindent leírtam vele.

Volt egyszer egy hülye nap..nem jelent hülye életet..

"Ne aggodalmaskodj a holnap felől. Bármi jön, légy nyugodt és szilárd. Ne menj elé. Aki rosszul várakozik, nem tud örülni annak, ami van. Álmai csak annak teljesednek, aki a jelenben is megtalálja magát."

Egész napom hülyeségekkel ment..keltettem Gergőt, mint már talán két hete minden reggel.. igazából vicces reggel a hangja, mindig jót mosolygok rajta..ma szerencsére semmiből nem tanultam, miért is tetem volna..tegnap nem is volt időm, a másik pedig, hogy nem érdekelt..de szerencsére mind a kettő kettes lett, következő órákra majd tanulok..aztán úgy is megint én fogok felelni..amilyen az én szerencsém.. bár nem nagyon izgat, majd kijavítom.. élelmiszerkémiát is ki kéne, de ahhoz sincs sok kedvem, megbukni úgy sem fogok..ha meg mégis akkor így jártam, nem tud foglalkoztatni..annyira leszarom hangulatom van már suli felé, lehetne már őszi szünet....kicsit ki akarok szabadulni ebből az egészből..de már csak két hét, holnap még gyakorlat..amihez megint csak semmi kedvem, és ráadásul koliban alváshoz sem sok..na mind1, legalább többet alhatok egy órával..

Nem szeretem ha valaki a szavakkal dobálózik, főleg ha nagy szavakkal teszi azt.

Szeretleknek és a lehetetlennek túl nagy súlya van ahhoz, hogy bárkinek és bármire mondjam..ha csak nem viccből teszem azt.

Érdekesen kezdődött a hétvégém..valahogy nagyon nem bírom az ilyen dolgokat, sőt igazából utálom őket. főleg azóta mióta egyszer nagyon pofára estem miatta, lehet a csalódás miatt, vagy csak simán ilyen a személyiségem, de utálok dobálózni a nagy szavakkal, egész addig míg halál biztos nem vagyok bennük. az, hogy valakinek viccből mondok valamit, az korántsem ugyan az, mint ha komolyan teszem azt..sőt haragból is szoktam néha mondani, hogy 'utállak' meg 'látni sem akarlak többé' és hasonlók, de ezt talán minden ember teszi, lehet kicsit meggondolatlan, és nem kéne, mert igen nagy sebet tud ejteni a másikon, de ha valaki mérges, néha elég hülyeségeket tud mondani, csak úgy mint akkor, mikor valamit nem gondol át teljesen és csak úgy dobálózik a dolgokkal.. megismertem egy srácot, baráti kör révén, egyik haverom nagyon régi jó barátja..elég jóba is lettünk, megbeszéltük, hogy fel is megyek őszi szünetbe, elhülyékedünk, úgy is albiba van(egyetemista) haverjaival, úgy meg elég bulinak hangzik a dolog, sőt biztos hogy az is. tegnap(mint már pár hete minden nap) beszélgettem a sráccal..egyszer csak közli, hogy mondania kell valamit, és felhív, hát jó oké, megvan neki a számom..hívjon..felhívot, és közölte, hogy nem tudja, hogy mondja el, de szeret..háttőőőőő..kb annyit tudtam mondani, hogy ilyent ne mondjon, életében nem is látott,-, vagyis egyszer, de akkor sem beszélt velem, mert csak egy társaságban voltunk, viszont igazából én észre sem nagyon vettem..csak miután közölték, hogy ja ő volt az. és hogy,- én teljesen barátként tekintek rá..közölte, hogy akkor mind1, de azért őszi szünetet emiatt ki ne hagyjam..hát mondtam, hogy meggondolom..utána könyörgött még egy ideig, majd mondtam, hogy elfoglaltság függő. nos mind1 is, nem nagyon akarok most kapcsolatot, tökéletesen megvagyok így, ad kettő, nem nagyon akarok még egy olyan embert, akivel csak poénkodni lehet és komolyan beszélni egyáltalán nem, elég volt nekem abból egy is bőven..nem volt az sem rossz, de többet akkor sem..az ember változik,tapasztal..így többet ilyent nem..

Délután lóra ülök végre, már hiányzott, pici pacinak picit kidörzsölte valami a hátát sajnos, de remélem vissza nő hamar a szőr rá. csak egyszer ülök fel rá hétvégén és tuti javulni is fog. :)

'Mert bennünk van a tűz, és engedjük hadd égjen..nem akarunk elmenni, most itt akarunk lenni.'

'Nincs olyan erő, ami tőlünk elveheti már'

'Voltam már én is a legjobb, valakinek és fordítva, aztán meg az ajtót basztuk egymásnak úgy ordítva, mintha egy pillanat alatt felégett volna a világ, pedig ez csak bennünk történt, de ami megmart igazi láng.'

Nemtom..ma elég érdekes napom volt, kicsit levertem a környezetemben élőkön is..mondjuk kicsit kiborító, mikor valakinek elmagyarázok valamit, majd telefonon is 20percig beszélek vele és még utána sem érti, nos mind1, álljunk pozitívan hozzá, holnap újból nekilátok magyarázásnak. :D alapvetően jó napom volt, vagyis hát inkább már a vicces határait súrolta..írtam egy dogát magyarból, elég jól sikerült talán..festettem az előttem ülő csaj haját..unalmamban..mondjuk elgondolkoztam azon, hogy mennyire teljesen baráti kör cserét csináltam, szinte alig beszélek valakivel a régiek közül..elég érdekes..volt akivel napokig szakadatlan tudtam beszélni, most meg már néhány szó után kimerül a beszédtémánk..érdekes, hogy változnak az emberek, és én is..mert nem titok, én is rengeteget változtam, talán komolyodtam is kicsit, és nem kezdek el mindenen veszekedni és megsértődni..nemtom, talán kinövök a nagyon gyerek korszakomból, nem mondom hogy nem vagyok még mindig kicsit az, mert hogy ne lennék, humorérzéket nem kell elveszíteni.. enélkül el sem tudnék élni, unnám a mindennapjaim..így nagyon élvezhető minden.. és az emberek jönnek-mennek, aki igazán szeret, úgy is mellettünk marad. :)

Helyzet reménytelen...de nem súlyos!

..őőőő ja. a hülyeségnek van határa, de nekem pedig van útlevelem.. 

Cssak hogy tisztázzuk..ma nem nagyon jutott eszembe blogot írni..de egy imádott ismerősöm (igen Dávid Te! :D) emlékeztetett rá..így hát most ezért írok nektek. reggel naaagy nehezen felkeltem fél4 körül..igen gyakorlat volt..azt hittem, hogy le fogom késni a buszt, de nem.. aludnom megint nem sikerült a buszon..gyakszihelyen én voltam az első..egész nap majd meghaltam a fáradtságtól..hazaértem, gyors mentem is ki pacikhoz..itt valahol a két falu közt elhagytam a fáradtságot..Noikám szerencsére nem sántított, nagyon örültem neki..Napinak jön le a búb utána sebhely sajnos.. de majd begyógyul! folyamatosan egy célra koncentrálok..ezen agyalok már egy hete..de elvileg az anyagi keret meg lesz rá..talán..remélem. hogy mi az? egyenlőre maradjon tabu..lényeg, hogy végre van valami cél..és minden elért cél egy győzelem.. elvileg őszi szünetben jönnek megnézni Noit, foglalót már letette rá egy lány, remélem meg is veszi mihamarabb, és nagyon jó helye lesz nála...ha elviszik..hát az még a jövő zenéje.. elgondolkoztam ma rajta, hogy kezdem elhagyni az antiszociálisságom, sőt egyre több jót látok meg az emberekben, viszont nem ragaszkodok senkihez..ez érdekes..de jó érzés.. 
voltam osztálytársaimmal könyvesboltba..találtam egy könyvet, amit közölték, hogy olyan mintha én írtam volna..és milyen igaz.. tény, hogy csak ezek szükségesek a boldogsághoz! :P de a csoki mindent pótol*-*

'Legnagyobb télben tanultam meg, hogy bennem legyőzhetetlen nyár lakozik.'

...most már értem, hogy miért mondják, hogy a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket..!!

Nem is tudom, hol kezdjem..egész jó hetem volt..itthon voltam egész héten..orvos igazolta, nagyon vicces volt..lovaztam, meg ilyesmi. tök jól elvoltam..szombaton voltunk szüretin Enikővel győrváron, szoknyába..tök jól mutatott lovon szerintem..majd voltam Zoliékkal egerváron.. hazafelé megvizsgáltam a szántóföld minőségét..de igazából nagyobb bajom nem lett, csak megint fáj a hátam(ohh fákkkkyeeeah.. :D)  igen kedves kis lovam van, mint ezt mindig is tudtam..amilyen nagy olyan bunkó..de így szeretem. (<3) vasárnap picikével voltam lakhegyen szüretin, egész jól bírta, de még szoknia kell kicsit, úgy néz ki, hogy lesz is gazdája, nagyon remélem is, hogy tényleg elviszi tavasszal és jó helye lesz nála, bár szerintem nagyon fogja szeretni. :) kicsit levett ez a hétvége..írtam ma egy borzalmas dolgozatot matekból..szerdán meg még irodalomból is írni fogok..nos majd tanulok rá valamit.. vicces hetem volt azért..és tökjó, hogy semmi nem bírja elrontani a kedvem, kitűztem egy célt, amit el fogok érni és kész..saját világom építgetem tovább, és nem másokkal..csak is egyedül.. :)