~Gondolatok a múltról, tények a jelenből, és tervek a beleláthatatlan jövőbe..

*Bennem van most is csak már nem úgy mint anno, én nem voltam depressziós csak hát ismerős a padló.!

Kezdeném úgy, hogy mindent megbántam, mert az életem most romokban hever. de nem, nem így kezdem, mivel SEMMIT nem bántam meg. mindenre emlékszek, minden egyes pillanatra. vagyis javítanám magam, minden egyes boldog pillanatra, és minden olyan szomorúra, ami nyomot hagyott a szívemben.

'Az emberek azt kérdezik, miért olyan nehéz bízni valakiben.
én azt kérdezem, miért olyan nehéz betartani egy ígéretet?'

Kezdem onnan, ahonnan számítani kezdett minden. onnan, ahonnan teljesen önálló lettem. körülbelül 12éves voltam, akkor volt az első barátom E. afféle általános iskolás 'szerelem volt', de mivel nagyon elegem lett belőle, kitettem, és onnantól kezdve nagyon ritka volt az az ember akinek megnyíltam. mikor vele vége lett a dolognak, akkor kezdtem legjobb haverjaival jóba lenni, akik inni szoktak eljárni, hát sokszor hívtak engem is, így eljárogattam velük, nagyon jól éreztem magam. ezután rengeteg kisebb komolytalan kapcsolatom volt pár naposak-hetesek, nem tartom számon, semmit nem jelentett az egész. ebben az évben voltam pár házibuliban is, és megismertem egy srácot (R.), aki zenével szórakozgatott akkor még(később dj lett), nagyon jóba lettem vele, ezentúl mindenhová együtt jártunk, éjszakákat beszélgettem vele át, ő vitt haza bármi volt(még úgy is, hogy akkor nem volt jogsija.xd) Ő volt az egyetlen, akinek teljesen megnyíltam, és tényleg mindent megbeszéltem vele, bármi volt. ugyan ez fordítva is.legjobb barátom volt. elkövettem a legnagyobb hibát amit ilyenkor lehet..beleszerettem. soha nem mondtam meg neki. Ő középsuliba ment, és koleszes lett. kerestem darabig, de mivel Ő engem soha, én nem futkostam utána.(később kiderült, hogy azért lépett le, mert szerelmes volt belém, vagyis mai napig az, és nem akarta nehezíteni az életem.) összejöttem D.-vel, aki köztudottan nagy idióta volt. mikor ezt megtudta felkeresett, és onnantól fogva megint mindentől óva intett, mindent megcsinált nekem..stb. igazi legjobb barát volt. mivel D. egyre jobban ivott, szétmentünk.találkozgattam P-vel, de ő kiment francia országba  és konkrétan tett rám, én pedig így rá.(mostanában jár haza, és beszélünk is.) ezután is rengeteget voltam R.-rel. ezután megismertem egy kis csajt(Sz), egy furcsa ismeretség alapján, ami mind1 is, de nagyon jóba lettem vele. Ő volt a második ember, aki mindent tudott rólam. ekkor R.-nek barátnője volt, alig foglalkozott velem, engem viszont nem nagyon zavart, elvoltam Sz.-szel. Olyan nagyon jóba lettünk, hogy szinte sülve-főve együtt voltunk. Nagyon szerettem(már ismét jóban vagyunk, így szeretem is) Őt. Ő lovagolt, így hát felmerült a téma, mi lenne ha én is? meg lett beszélve anyuval, elkezdtem én is lovagolni. nagyon szeret(t)em ezt a sportot, teljesen a szívembe zártam, és így még többet együtt lehettünk. Neki volt egy lova, és aki mellette volt ló, én nagyon megszerettem(már az én lovam). Közben lovakat nézegettem neten, és találtam egy hozzá jegyeiben nagyon hasonló kancát. írtam is a tulajának, hogy nagyon aranyos, meg szép ló. tulajjal elkezdtünk beszélgetni(Ki), kiderült, hogy ő is korombeli lány. nagyon jóba lettünk, minden nap órákat beszélgettünk, hacsak interneten keresztül, de akkor is.Ő a harmadik olyan személy az életemben, aki tényleg mindent tud rólam. azóta már rengetegszer volt lent nálam, én is voltam fent náluk, és azóta is nagyon jóban vagyunk, folyamatosan tartjuk kapcsolatot. Sz-szel összevesztem, mert hazudott nekem valami kis hülyeséget. nem is az volt a lényeg, hanem az, hogy pont akkor akarták eladni a kedvenc lovam, ezért is ideges voltam, az meg csak rátett egy lapáttal, és nagyon megsértődtem. ezután vele már annyira nem tartottam a kapcsolatot(mai nap már ismét jóban vagyunk, szinte minden nap beszélünk, ha már nem vagyunk legjobb barátok akkor is). lovardában megismertem még pár embert, de közülük Ka.-val barátkoztam legjobban össze. szinte végig velem volt, míg kedvenc lovam eladási mizériája tartott. szerencsére a végén az enyém lett. akkor is ott volt és velem örült(vagy csak úgy tett, nem tudom). R-rel ilyenkor megint sokkal jobba lettem, szinte minden este órákat beszélgettünk vele is. Ka-val szinte soha semmi lovakon kívüli dolgot nem beszéltem meg. egyszer tettem. azt is MEGBÁNTAM. ez életem egyetlen dolga amit megbántam. közben megismertem Ki tesóját(G), akivel nagyon jóba lettem, és össze is jöttünk. 250km távolságból, de nagyon szerettem Őt. ennek történetét már egyszer leírtam, és a végét is. Ka-val semmi bajom, azon kívül, hogy az a véleményem róla, hogy egy ocsmány mocskos ribanc.több szót rá nem is koptatok, mert nem érdemli.  közben megismerkedtem még valamikor ezek alatt az évek alatt Da-val is, aki szintén jó barátom lett, sokat hülyéskedünk együtt, és jó, hogy van nekem. . közben tavaly előtt télen megkaptam az már addig is szeretett lovam. imádom Őt a mai napig, mindig ő a támaszom mindenben. kis csetebota lábain mászkál, bunkó kis dög amúgy, de ugyan annyira szeretni való. májusban megkaptam a másik lovam is, mert le akarták adni vágóba, és túl sok munkám volt benne, hogy ezt hagyjuk. sajnos most őt el kell adni, nagy valószínűséggel. de köszönöm azt, hogy eddig velem lehetett, és ennyi szép élményben volt részem vele(külön történet). 
Összefoglalva, eddig életem során körülbelül 4ember volt, akinek szinte teljesen megnyíltam. ebből egyetlen egy olyan ember van, akiben sosem csalódtam(Ki). köszönöm neki, hogy mindig segített és mindig mellettem állt, bármi hülyeséget kitaláltam, és bármi szarba kevertem magam. köszönöm a jó tanácsokat, a vigasztalást  a sok szép emléket! az együtt lovaglásokat, hogy segítesz amiben tudsz, és hogy mindig meghallgatsz, ha sírva hívlak fel az éjszaka közepén akkor is. köszönöm, hogy osztozhatok az örömödben, és hogy te is osztozol az enyémben! nagyon szeretlek. köszönöm, hogy vagy nekem!!   R-nek is köszönöm, hogyha néha még bunkón is, de próbál segíteni, mindenben mellettem áll, és mindent elintéz nekem.  köszönöm, hogy mindig megvédtél mindenkitől, és szinte húgodként vigyáztál rám. akármennyire vagyok hisztis, és te is, azért mindig is szerettelek, mint bátyámat!  Köszönöm Sz-nek, hogy mellettem volt addig, és, hogy most is meghallgat mindig, és fennmaradt velem, mikor annyira padlón voltam, és vigasztalt. köszönöm azoknak, akiket közben nem említettem a történetben, mert nem tudtam, hová tenni. köszönöm Ed-nek, hogy minden dolgot megbeszélt velem, és együtt érzett Do-nak, hogy konkrétan mindent megbeszélt velem, annyi mindenben segített, kiönthettem neki a lelkem, és bármi van, mindig meghallgat. V-nak, aki minden napom feldobja picit. köszönöm nektek szeretlek titeket! köszönöm, hogy vagytok!   köszönöm Da-nak, hogy mindig mindenhová elcipel, meghallgatja a baromságaim, és megpróbálja feldobni a napjaim, még akkor is, ha látta, hogy semmire nem ment vele. köszönöm D-nek, P-nek a leckét amit adtak. D-nek, hogy megmutatta, milyen rossz egy ittas pasi mellett és P-nek, hogy az álmaink az elsők, nem a szerelem. köszönöm Ka-nak is, hogy megmutatta, hogy egy ember, akit legjobb barátomnak tartok is olyan lazán hátba tud szúrni, ahogy nem gondolnám  és a legaranyosabbnak tűnő emberek a legnagyobb ocsmány lotyók.  köszönöm G-nek, hogy ezentúl az örökké szót senkinek nem fogom elhinni, mint ahogy eddig sem. hogy ezentúl egy fiú szavát sem fogom készpénznek venni, mind csak lehetőség. és hogy tudom, hogy amit mond, az csak levegőbeszéd semmi több. köszönöm, hogy megtanultam, hogy a padló aljánál is van mindig lejjebb, és hogy onnan is fel tudok állni, köpni egyet és menni tovább, mintha mi sem történt volna. köszönöm, hogy megtanítottad, hogy ne használjam a szívem többet, hogy sokkal jobb volt úgy, ahogy eddig. igazam volt eddig, érzéketlennek lenni sokkal jobb.  köszönöm a lovaimnak, hogy vannak nekem, hogy bármikor mindenből kikapcsolnak, hogy idegesítenek, bosszantanak, hogy tanítanak, és tanulnak tőlem.  hogy soha, de soha nem fognak cserben hagyni.
Rátok mind emlékezni fogok, a szép emlékekre. Igen, valakivel kapcsolatban csak a rossz maradt meg,vagy inkább azt emlegetem, de nem azért, mert csak az volt, hanem azért, mert nem tudom tolerálni azt, ha hazudnak nekem és átvernek. rengeteg kompenzáció szükséges hozzá, hogy ezt megbocsássam, és soha, de soha nem felejtem el. alapjába véve, rengeteg szép emlék fűz mindenkihez, és ezt sem fogom soha elfelejteni, van, akivel megbeszélem, van akivel mosolyokba, gesztusokba fejezem ki, van, hogy viszonozom  általában mindent próbálok viszonozni, a rosszon kívül, azt a sorsra bízom. Köszönöm a leckéket az életnek, és hogy mindig talpra segített. hálás vagyok mindenért amit kaptam és adhattam. minden csodálatos pillanatért.! köszönöm, hogy lassan leszek olyan erős, hogy MINDENT kibírok, mert valamihez nem elég a szív, valamihez már lélek kell.!! :)