Én már nemtom mi van velem..úgy szétestek a dolgok..olyan érzés, pont olyan mint mikor minden fát kivágnak, egy helyre dobálnak és elégetnek..kb ez ment végbe a fejembe gondolatok terén.
Nem tudok már mire mit reagálni..egyszer az a baj, hogy odamegyek, egyszer az hogy nem..egyszer le vagyok gyerekezve meg hülyézve, aztán meg baszogatva meg lekúrva mindenért..hát van erre nekem szükségem? kurvára de nincs.. van anyám, hogy neveljen, van legjobb barátom is, hogy picsánrúgjon, nem hiányzik még a folytonos baszogatás..arról meg nem tehetek ha valaki félre ismer..vegye a fáradtságot és ismerjen meg normálisan..utána lehet hisztizni..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése