Eltelt egy év....

Több, mint egy éve nem írtam semmit, ez az egy év iszonyúan megterhelő volt. Fáj a szívem minden perce miatt, és fájni is fog még jó darabig. Hoztam döntést százat meg ezret, és másítottam meg száz és ezer döntésemet egyetlen szempillantás alatt.
Az idő fájdalmasan gyorsan telik, az emberek rémisztően gyorsan változnak, én pedig csak állok a semmibe és nézem ahogy futnak a percek és jönnek-mennek az emberek. Vagyis ez sem teljesen igaz, mivel én is hihetetlenül sokat változtam, szinte kifordultam önmagamból néha.
Kezdjük az elején. Tavaly ősszel érdekes történet kezdődött egy fiúval akit nem nevezek nevén.  Mindig is azt hittem, hogy sosem fogok senkit jobban szeretni, mint életem első nagy szerelmét, és tévedtem, Az ember nem jobban vagy kevésbé szeret, az ember másként és más miatt szeret. Így történt ez velem is, nagyon megszerettem azért, amilyen ember, azért ahogy az embereket kezeli, és a végén rá kellett jönnöm, hogy valaki bármennyire is következetes, jószívű és szeretetre méltó, ha ő maga nem tudja kifejezni az érzelmeit, nem érezteti, sajnos a dolog egyre mélyebbre ássa magát a másikban, és a végén a 'nemszeretés' érzése megöli a dolgot, ez így s történt idén tavasszal. Sem az ő hibája sem az enyém nem volt, ennek így kellett lennie.
Közben alakultak a dolgaim más irányból is, és új párom lett ezután. Nagyon szeretem őt, teljesen jól megvagyunk. Néha egy-egy kisebb veszekedés, és a hülyeségei miatt való nyúzás persze benne van, de sem én sem ő nem vagyunk hibátlanok.Ez így van jól, és remélem marad is. :)
Közben tavasszal felvételt nyertem az epona spanyol lovasiskolába, ezután nekiindultam az érettséginek, sajnos az év végén németből nem feleltem meg, így pótvizsgáznom kellett, a többi tárgyból az érettségim két hármassal és két négyessel zártam. Ez magamhoz képest nyilván szar teljesítmény, de lusta vagyok, nagyon. Pótvizsgán sikeresen átmentem. Ez előtt még voltam nyári gyakorlaton az eponába, sajnos az ígéret, hogy ők mennyire profi szintre viszik a lovasaikat és milyen jó az oktatás, kimerült annyiba, hogy a már egy éve odajáró csajszi nem tudott egy normális kiskört megcsinálni, és hogy van mikor hónapokig nem ülnek lovon, csak mert a fiúknak meg az oktatóknak lovagolni kell.Ez nem oktatás kérem, ez szájharc, és a támogatáspénzek beszedése! Köszönöm, én nem támogatom.
Itthon maradtam egyelőre, elkezdtem dolgozni a decathlonnál, de sajnos a bejárás elvitte az egész napomat, ami miatt nem igazán érte ezt meg nekem. Most új munkába kezdtem..Boltos vagyok egy helyi kisboltba.
Napóleont mikor kiderült, hogy Eponába megyek, átvittem egy ismerőshöz, és most iskolalóként dolgozik, de jövő év elején jön haza az öregpajtás, és kap maga mellé egy másik pacikát, akit még keresek, de remélem találok valami aranyosat.
Kaptam egy ajánlatot, hogy lovagljam egy srác lovait, valószínűleg két héten belül el is kezdem, ha minden jól alakul, hát majd meglátjuk.:)
Majd még jelentkezek..remélem egyenesbe jön az életem végleg..és kiegyensúlyozottan boldogan élhetek.:)

mivel már vasárnapnak számít..

Holnaptól iskola..nem is tudom, hogy fogok hozzászokni megint a bejáráshoz, a keléshez, a korán alváshoz..kíváncsi leszek, melyik nap lesz gyakorlat, hogy lesz az órarend..hol fogunk ülni..de azért már várom a padtársammal való hülyéskedéseket..főleg, hogy ez az utolsó évünk itt valószínűleg..tanulásba igen csak bele kéne húzni, különben bukta lesz az egész hülyeség..
Napi megvan, él virul, ma terepen voltam vele, jó nagyot mentünk mert tele volt a valaga mint a fene..imádom ezt a dögöt, tudom minden mozdulatát, ismerek rajta mindent..kis csodám.♥
Hát barátokról és pasiügyekről most nem tervezek beszélni..semmi jó nem sülne ki belőle, úgyhogy ez offos téma..

Vége, a fejezet zárása..

Hát ennek a szerelmes sztorinak is vége.. én én vetettem neki véget.
nem tudom, hogy jutottam odáig, hogy valamit feladjak, amiért annyit harcoltam. annyira 'sajnálom' hogy nem tudtam többet beletenni abba, amit hajkurásztam. talán így jobb, talán ő is talál valakit, aki boldoggá teszi és nem folyton csak változásra készteti. és talán nekem is lesz majd folytatás valakivel aki mellett nem ez lesz folyamatosan..
Soha senkit nem papuccsá akartam tenni, szimplán szerelmessé és szeretetté..éreztetni, hogy igen, valakinek az első...ha valaki nem tudja értékelni, és valakinél mindig csak a második helyre csúszok az nem kell.
próbálom én is összeszedni magam és úgy állni ezentúl is a dolgokhoz, ahogy eddig. mert igen is mindig lesz folytatás, az ember akarva-akaratlan de változik. kívül-belül.minden értelemben..minden csapással és bukással csak erősebb lesz. minden egyes hibával, mindennel amikor maga hibázik akkor is. sőt akkor legjobban. az ember a saját bukásain tanul a legtöbbet, ezt nagyon jól megtanultam.

Legfejjebb nem álmodok majd újra, legfejjebb nem álmodok majd többé vele..

Csak telik a perc..fogy az idő..
Hát alakulnak a dolgok..jól vagy rosszul, ki tudja? ki ha én sem..?
most talán alakult valamit az érzelmi világ egyesekben..de már igazán ideje volt, hogy valami neki is szarul essen ne csak nekem, és igazán nagyon teszek rá, hogy mi hogy esik, míg nem lehet normálisan hozzám állni..

Lassan kezdem megérteni, hogy Pán Péter miért akart mindig gyerek maradni..

Alkottunk..mindig csak alkotunk..a hülyeség ha fájna akkor mi már sikítanánk..no nem baj.. ez így vicces..:)
hát szerencsére Petit nem zavarta a dolog..örültem is neki, hogy normálisan áll hozzá..
szépen sorba a dolgokat
1. Sárgát vissza kellett vinnem, hétfőn kijövök, megnézem, aztán kihozom, ha lesz időm kintlenni..de szerintem lesz, mert nem hiszem, hogy Péter szeretne velem lenni.. aztán elszórakozok vele..kis vaksikám..
2. Napival új edzőmhöz járunk..sokkal jobb a hozzáállása, jobban közelíti meg a dolgokat.. remélem jövőre meglesz a rev..
3. Szonjával tökre elvagyunk..mindig kitalálunk valami faszságot..de nembaj, élvezzük az életet

4.Péter..hát ő nagyon nehéz eset ezzel a ' mert a fannival nem lehet semmit csinálni, a fanni nem csinál semmit, a fanni megint hisztizik, a fanni már megint nem akar inni, a fanni már megint a pofámba mászik, a fanni nemhagy aludni.......a fanni így a fanni úgy' azon persze, kicsit sem kéne ám elgondolkozni, hogy ha ő nem így áll hozzám, akkor én sem hozzá..ha valaki magától odajön, szeretget..megkérdezi(úgy, hogy legalább úgy tesz, mintha érdekelné, amit mondok) hogy mivan velem..ha bármit mondok nem kb mint egy fogyatékosra úgy néz.. akármennyire szarok rá arra amit néha mond, legalább próbálok úgy csinálni, mint aki figyel, és segíteni próbál nem úgy, hogy 'nézz rám, szerinted ez engem érdekel?' ha nem, akkor én sem..ha valaki nem bír ennyit(alapvető emberi kapcsolati szint..még barátok közt is...) megtenni..akkor én miért tegyek többet? ugyan MIÉRT? hogykezdünk el házat építeni? a tetején..NEM..egy kapcsolatot sem lehet.
mindemellett meg míg rá nem jön a 'petilét vagymifeneüzemmód' addig ő a világ legaranyosabb embere..reggel felkel, megölel, odabújik,,megpuszil..este is megölel úgy alszik el.. ideje legtöbb részét velem tölti ha teheti, mindenhová magával visz kb..bármit kérhetek megcsinálja..ha olyan, akkor egy szavam nem lehet rá..Szonjával is tökjól kijön..anyu is bírja a búráját..
valamilyen szinten lehet, hogy igaza van, hogy néha én is tehetnék többet..de én annyit tudok megtenni, amennyi a bizalmamból telik, ha valaki a pofámbabassza heti szinten, hogy ha nem változtatok a faszságaimon, akkor kibasz, meg hogy mekkora hülye vagyok...stb, akkor valahogy, nekem sincs kedvem a dologhoz utána..ha valaki érezteti és mondja, hogy szeret, persze, hogy másképp állok hozzá..ha szeretve érzem magam, én is próbálok mindent megtenni, hogy a másik fél is úgyérezze, de csak akkor. felé mutatott érzelmeim kb már 100%-át olyan mélyre tettem amilyen mélyre csak bármit lehet..amit még nem tudtam, azt mutatom csak ki..de talán lassan azt is el tudom ásni a picsába..és nem fog fájni semmi hülyeség.
lassan elérkezünk a pontog, mikor félni fogok szeretni..eljön amit anno már megkaptam..az érzéketlenség..:)

Te sem vagy más....unom rég azt a sok mesét, te úgy~ vagy~ velem ahogy nélkülem.

Néhány emlékfoszlány..
Amit kapok, amit nem kapok..
Amit régen eltűrtem bárkitől, és amit nem..
Ahogy leosztottam bárkit aki faszoskodott velem..
Ahogy papuccsá váltam és kezdek egyre lejjebb süllyedni..

Hát..néha elgondolkozok, hogy ezelőtt hogy szoktak engem szeretni, és hogy ki mit meg nem tenne azért, hogy boldog legyenk én pedig azt választom, hogy folyton csak bántsanak..hogy mindenért én legyek lebaszva..de ám legyen.. az én kurvaanyámat.
Eddig le sem tudtam magamról vakarni azt, aki szeretett, most meg már kérni kell, hogy szeressen? magától nem megy..mert nem megy, régen rossz nem? miért hagyom..nem ismerek magamra..az én kurvaanyámat.
Soha nem tűrtem el, hogy irányítani próbáljanak, hogy le hülyecsicskázzanak és baszogassanak mindenért, olyan ívben kerültem ki az illetőt, hogy azt se tudja mondani bocsánat..ennek ellenére, most mindenért én vagyok baszogatva, mert megbeszélni nem lehet értelmes felnőtt ember módjára, mert 'ha nem hisztiznél nem lenne mit megbeszélni' az én kurva anyámat.
Mikor bárkinek megmondam a frankót, ha bunkó paraszt módon viselkedett, most meg inkább hallgatok és nyelek..lehet hogy ő is, lehet hogy nekem is vannak faszságaim, de ha meg lenne beszélve értelmesen, hogy mitmiért, talán képes lennék elhagyni, de nem, inkább nyeljükle és hisztizzünk magunkba mert KURVÁRA KÉPTELENSÉG MEGBESZÉLNI NORMÁLISAN. az én kurvaanyámat.
ezígymindegybe..és lehet hisztizni meg kiakadni..mindenen, ahelyett, hogy meg lenne beszélve..sajnálom, ha ez így működik. én sem vagyok tökéletes, követek el hibákat, méghozzá rengeteget..szerintem napi szinten kb  20100-at...tudniillik ennyiszer veszünk levegőt egy nap.

'csak halljam hogy élsz..siess gyerünk, szökjünk meg induljunk már.'

Régen írtam..lassan beköszönt a nyár..

Június 14.-e van szombat...a nap süt..a szél fúj..23fok van...vége a tanításnak, az elkövethekő két hétben nyári gyakorlaton leszek..úgy kívánom, mint púpot a hátamra, de muszáj..
Lovaim megvannak, kicsivel is egész szépen haladunk..most valami felvágta a lábát és eléggé félek, hogy nagyobb baja lett..de a doki majd megnézi talán még a napokban. Napi beketyózott és folyton a Őt kergeti, nem tudom mi van vele, megártott neki a meleg talán..nagyon abbahagyhatná, mert kezd idegesíteni.
Hát..magánélet..ennél bonyolultabb még sosem volt..nem is értem, hogy tudtam ennyi hülye közül pont Őt kiválasztani..de, igazából valamilyen szinten tudom. azért, mert tud nagyon aranyos, kedves,bújós, őszinte, szerethető és korrekt lenni. de csak akkor, ha akar.alapjáraton sajnos magából indul ki..szerintem fele dolgot nem hisz el, amit mondok, ami nagyon sajnálatos, mert ugye mindenki azt feltételezi a másikról, amit ő tesz vele..elgondolkodtató tényező sajnos. de ez TÉNY. és bármi van, ha az én hibám, ha nem, minidg én szívom meg, nem bírja magára vállalni a felelősséget, egyszerűen nem tud magába nézni. talán idővel változik..